Kővágószőlős község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Baranya megye
Kistérség: Pécsi kistérség
Lakosság: 1343 fő
Terület: 18.25 km²
Népsűrűség: 73,59 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 72

Fekvése

Kővágószőlős látképe a Zsongor-kőről

Kővágószőlős Pécstől nyugatra, a Mecsek-hegyalján, a Jakab-hegy lábánál fekszik. A 6-os főút vonalától a Cserkúti dombok választják el. A hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület. A Jakab-hegyet felépítő permi vörös homokkő a falu feletti hegyoldalban sajátos sziklaformációkat alkot: a Babás-szerköveket, és a Zsongor-követ. A mélyebben található zöld homokkő uránt tartalmaz. A község klímája szubmediterrán, ennek köszönhetően különleges, védett növénytársulások alakultak ki a területén (kapcsos korpafű, fekete kökörcsin, sárga kövirózsa, tőzegmoha stb.)

Története

Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. A bronzkorban és a vaskorban a falu fölé magasod Jakab-hegyen a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek. A római korban a Jakab-hegyi vár szerepét Sopianae, a mai Pécs elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre. A IV. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az V. században a hunok elől elmenekülő római lakosság helyét osztrogótok vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő. A VI. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. Ez utóbbi nép több temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről. A magyarok a X. században jelentek meg a mai falu helyén. A település a középkorban a pécsi székesegyház birtokába került. A Jakab-hegyen is egy falu jött létre. Ennek templomát azonban 1225-ben Bertalan püspök az általa összegyűjtött remetéknek adta, és mellé kolostort épített. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak, amint azt egy 1290 körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu Sceuleus (Szőlős) nevét. A falu a középkorban a templom körül terült el. A védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a törökkor háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt. Lakóinak fontos megélhetési forrása volt a szőlőtermesztés, aminek a település XIX. századi felvirázását is köszönheti. A falu felett emelkedő Jakab-hegy vörös homokkövét már a középkorban is fejtették, de ez igazán nagy jelentőséget az újkorban kapott. Ekkor, 1773-ban, kapcsolódott a település nevéhez a Kővágó előtag. Az 1950-es években megindult a falu területén az urán kutatása majd bányászata. Ezután épült ki a bányászok elhelyezésére szánt új településrész. Az uránbányászat megszűnése után az 1990-es évektől az egykori bányatelepek és meddőhányók rekultivációja folyik.

Nevezetességei

Római villa

A falu határában, a 6-os főútról bevezető bekötőúttól nyugatra található a déldunántúl egyetlen feltárt és műemlékileg helyreállított római villaépülete. A villa romjait először 1867-ben figyelték meg. Közelében került elő 1912-ben a "Kővágószőlősi Vénusz" egy római kisbronz. A villa főépületét és temetőkápolnáját át 1975-1983 között tárták fel, majd 1986-87-ben a romokat konzerválták és sírkápolna fölé védőépület készült. A villát a Kr. u. II. század második felében építették, majd a 260 körül bekövetkezett roxolán dúlás után helyreállították. A téglalap alakú villaépület bejárati homlokzatát portikusz díszítette. Ebből nyílott a keleti oldalon a villa fürdője. Az épület belső perisztíliumos udvarából nyíltak a lakóhelyiségek. Tulajdonosai a IV. század közepén építették fel festett sírkamrával ellátott kápolnáját, amely Sopianae temetőjében épült sírkápolnák típusát követte. Az épület végső pusztulását a IV. század végén tűzvész okozta.

Római villa Római villa, sírkápolna Római villa, sírkamra Sarlós Boldogasszony, római katolikus plébániatemplom

A falu belső részén álló templom legkorábbi része a torony a XIII. században épülhetett. A templomot 1512-ben átépítettek, ekkor készült az az évszámos felirattal ellátott déli kapuja, amelyet sajnos ma már csak egy 1721-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből ismerünk, kövei mára elvesztek. Ez a forrás emlékezik meg a toronyaljból nyíló nagyobb kapuról, a torony nyugati oldalának külső falképeiről és kősisakjáról, a keskeny famennyezetes hajóról és a boltozatos, gótikus szentélyről is. A templomot és a körülötte elterülő temetőt kőkerítés övezte. A kerítésen belül egy kápolna és egy osszárium állt még, a kerítésen kívül pedig a plébános kőháza. A gótikus épületet csak 1763-1772 között bontatta le a falu birtokosa a pécsi székeskáptalan, hogy helyére felépítsék a ma is álló, nagyobb méretű későbarokk templomot. Az újjáépítkezésről emlékezik meg a ma az előcsarnokban látható későgótikus kőtábla, amelybe másodlagosan, 1772-ben vésték be az építési feliratot. A templom berendezése a XVIII. század utolsó évtizedeiben készült el copf stílusban. Főoltárképét a bécsi Karl Bachmann festette. A szószék és a gyóntatószék a pécsi székesegyház Corpus Christi kápolnájának berendezési tárgyai közül került ide 1780 után. A jobboldali mellékoltár fából faragott feszülete a II. József által feloszlatott Jakab-hegyi remeteházból került át a hagyomány szerint. 1784-ben a lebontott régi közelében felépült az új későbarokk stílusú plébániaház is. Az épület egyetlen megmaradt középkori része, a torony alsó fele, az 1974-79-ben végzett műemléki helyreállítás során kapta vissza eredeti formáját.

Plébániatemplom Templombelső Templombelső a karzat felé nézve Plébániatemplom, építési tábla Jakab-hegy őskori földvár A Jakab-hegyi vár sánca A Jakab-hegyi vár sáncának metszete Jakab-hegy pálos kolostor A pálos kolostor romjai Templombelső

Források

Kővágószőlős, Szerk.: Füzes Miklós, Kővágószőlős 2001.

Timár György: A Nyugat-Mecsek középkori templomai, Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, 651.

Nagy Levente: Római kori villa és késő római sírkamra Kővágószőlősön, Régészeti Értékeink, é.n.

Buzás Gergely: A Jakab-hegyi pálos kolostor, Várak, Kastélyok, Templomok, III/4. 2007. augusztus, 8-11.

Következő községek

További községek